Ázsiai lódarázs (Vespa Velutina)
A Vespa velutina, más néven ázsiai lódarázs vagy sárgásfekete lódarázs, egy másik jelentős faj a lódarazsak közül, amely eredetileg Ázsiában honos. Íme néhány fontos információ róla:
Jellemzők és külső jegyek:
- Méret: A dolgozók testhossza 20-25 milliméter, míg a királynők elérhetik a 30 millimétert is.
- Szín: A teste sötétbarna vagy fekete, sárgás-narancssárga csíkokkal. A potroh végén egy széles, sárga sáv található.
- Szárnyak: Szárnyai enyhén sárgásbarnák.
Elterjedés:
- Eredetileg Ázsiában, különösen Kínában, Indiában és Indonéziában található.
- Az utóbbi években Európában is megjelent, különösen Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban. Az első európai észlelése 2004-ben történt Franciaországban, vélhetően egy hajószállítmány révén érkezett.
Életmód és táplálkozás:
- Táplálkozás: Elsősorban más rovarokkal táplálkozik, beleértve a méheket is, de gyümölcsöket és nektárt is fogyaszt. Ez a faj is komoly veszélyt jelent a méhpopulációkra, mivel hatékonyan vadászik a méhekre.
- Fészkek: Nagy, gömb alakú fészkeket építenek, amelyek akár a fák tetején, akár emberi épületekben is megtalálhatók.
Veszélyek és hatások:
- Ökológiai hatás: Mivel hatékony ragadozó, jelentős károkat okozhat a helyi méhpopulációkban, ami kihat a helyi mezőgazdaságra és a biodiverzitásra is.
- Csípése: Bár mérge kevésbé toxikus, mint a Vespa mandariniaé, a Vespa velutina csípése is fájdalmas lehet és allergiás reakciókat válthat ki.
Megelőzés és védekezés:
- Figyelmeztetés: Fontos azonosítani és eltávolítani a fészkeket a populációk kordában tartása érdekében.
- Megelőzés: A behurcolás elkerülése érdekében szigorúbb ellenőrzések szükségesek a szállítmányoknál és a kereskedelemben.
Az ázsiai lódarázsok terjedése komoly aggodalmat váltott ki világszerte, különösen a méhpopulációk védelme érdekében, amelyek létfontosságúak a növények beporzásában és a mezőgazdaságban.
Ha ázsiai lódarazsat észlel lakóhelye közelében, fotózza le és küldje el a velutina@omme.hu email címre. Köszönjük!
Az ázsiai lódarázs képekben:
Ismerje fel az ázsiai lódarazsat! Segítse a védekezést!
Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) terjedése komoly veszélyt jelent a méhészetekre és az ökoszisztémára. Fontos, hogy minél hamarabb felismerjük és azonosítsuk ezt az invazív fajt. Ha ázsiai lódarazsat észlel, készítsen róla egy fényképet, és küldje el nekünk a velutina@omme.hu email címre!
Az alábbi, nyomtatható szórólapot letöltve és terjesztve ÖN is hozzájárulhat a hatékony védekezéshez!
Az ázsiai lódarázs 2004-ben jelent meg Franciaországban, Bordeaux környékén. Feltételezhetően egy hajón érkezett, kínai cserépedény-szállítmányban elbújva került Európába. 2006-tól kezdve jelezték folyamatosan méhészeti kártételét, amely egyre nagyobb méreteket öltött. Az akkori francia méhésztársadalom tanácstalanul és kiszolgáltatva nézte végig, amint teljes méhészetek mentek tönkre, tűntek el az ázsiai lódarázs kártétele nyomán. Mivel invazív fajról van szó, természetes ellenségek hiányában és olyan környezetben, ahol az őshazájánál nagyobb méhsűrűség állt a rendelkezésére, terjedése és populációjának dinamizmusa lehetővé tette számára, hogy 2010-ben már Spanyolországban is megjelenjen. Ez a terjedési lendület azóta is töretlen, és az ázsiai lódarázs egész Nyugat-Európában elterjedt: Portugália, Spanyolország, Svájc, Olaszország, Egyesült Királyság, Írország, Belgium, Hollandia, Németország. A felsorolást 2023. augusztus 22. óta Magyarországgal kell folytatnunk!
2023. augusztus 22-én a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kimlén egy helyi méhész furcsa, fekete színű rovarokat észlelt a méhészetében. Az egyedeket lefényképezte, majd néhány példányt eljuttatott az Országos Magyar Méhészeti Egyesület központi irodájába. A fényképeken egyértelműen az ázsiai lódarázs példányait láthattuk. Megállapításunkat alátámasztotta dr. Vas Zoltán biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa. A lódarázs megjelenése egy sor szakmai kérdést vetett fel az OMME berkein belül. A legfontosabb feladat a fészek megtalálása és esetleges megsemmisítése volt, hiszen ezáltal a feltételezhetően elszigetelt megjelenést meg lehetett állítani. Az OMME vezetősége, számos lehetőséget megvizsgálva, végül amellett döntött, hogy egy belga– holland darázsbefogó csapatot bíz meg a fészek felderítésével és megsemmisítésével. Erre 2024. október 5-én került sor Kimlén. A szakemberek a kimlei lódarázsfészket az úgynevezett telemetria módszerével derítették fel, amelynek lényege az, hogy egy lódarázsegyedre parányi rádiójeladót szerelnek, majd a megjelölt egyed repülését mérőműszerek segítségével követik több helyről. A módszer a kimlei esetben rendkívül hatékonynak bizonyult: a jeladót szállító darázs befogásától számítva kevesebb mint két óra alatt megtalálták a fészket, amelyet a Katasztrófavédelem szakembereinek segítségével (emelőkosár) még aznap délután sikerült egészben leemelni és a későbbiekben megvizsgálni. A másnapi vizsgálat eredménye reménykeltő volt, hiszen egy tucatnál alig több párzatlan nőstényt és harminc-negyven hím egyedet számláltunk meg az ötszáz körüli dolgozón kívül. Ez akkor rendkívüli fontossággal bírt, hiszen arra engedett következtetni, hogy a fészek nem érte el azt a fejlettségi szintet, hogy a szűz nőstények és hímek kirepülhessenek. Így jó okunk volt abban bízni, hogy elmúlt a veszély. De egészen biztosan ezt természetesen senki nem tudhatta.
Annak érdekében, hogy a következő évben az ázsiai lódarázs esetleges megjelenését kiszűrjük, az OMME vezetősége úgy döntött, hogy létrehoz egy olyan monitoring rendszert, amely csapdázással segít e rovarfaj újbóli megjelenésének kiszűrésében, önkéntes méhészek bevonásával.
Az elképzelés az volt, hogy az autópályák 2 kilométeres körzetében lévő méhészeti telephelyeken darázscsapdákat helyezünk ki, amelyeket heti rendszerességgel ellenőrizve, jó esetben ki tudjuk szűrni a szállítmányozás révén esetleg hazánkba kerülő ázsiai lódarázs egyedeket. Mivel a kimlei megjelenés nem egy folyamatos terjedés következménye volt (hiszen hivatalosan sem Ausztriában, sem Csehországban nem jelezték a darázs jelen létét), jó okunk volt azt feltételezni, hogy szállítmányozás során érkezhetett egy áttelelt, peterakó nőstény Nyugat-Európából Magyarországra. Ezért a csapdamonitoring hálózat kiépítését úgy terveztük, hogy a fontosabb autópályák mentén elhelyezkedő méhészeteket próbáljuk bevonni a munkába.
Ennek értelmében Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegyékben helyeztünk ki csapdákat, összesen 3 ezer darabot. A megfigyelésben részt vevő méhészekhez a szaktanácsadói hálózat bevonásával Vespa Catch típusú csapdákat és a hozzá tartozó csalianyagokat juttattunk el.
Miért esett a választás a francia Véto Pharma cég Vespa Catch típusú csapdáira? Az OMME számos csapdatípust beszerzett az ázsiai lódarázs megjelenését követően. Ahhoz, hogy a megfigyelési munkában nagy számú csapda álljon rendelkezésre, ki kel lett választanunk azt a típust, amely mind anyagilag, mind hatékonyságban megfelelt a célunknak. Erre egyedül a Vespa Catch csapdát találtuk alkalmasnak. (A kimlei darázsfészek eltávolítását követően a belga–holland szakembercsapat is ezt a fajta csapdát használta a kint maradt egyedek befogására.) Szaktanácsadóink ellátták a méhészeket a csapda beüzemeléséhez és működtetéséhez szükséges információkkal, illetve tájékoztató-információs ismertetőt is a méhészek rendelkezésére bocsátottunk.
A feladatban részt vevő méhészek vállalták a csapdák üzembe helyezését, működtetését, heti rendszerességű ellenőrzését, gyanú esetén pedig a csapdában lévő rovarok dokumentálását, esetleges fagyasztással történő tartósítását meghatározás céljából. Eddigi eredményeink (az eddig beküldött gyanús esetek kivizsgálása nyomán) azt támasztják alá, hogy e sorok írásáig egyetlen csapdában sem jelent meg a Vespa velutina Magyarországon.
A méhészek visszajelzése a csapdával kapcsolatban biztató. Működtetése egyszerű és a célnak megfelel. Az idei évben szeretnénk a használatát a méhészeti szezon egészére kiterjeszteni, és ennek megfelelően még több csalianyaggal ellátni a megfigyelési munkában részt vevő méhészeket. Ez azt jelenti, hogy az április 15. és október 15. közötti időszakban működnek majd csapdák. A csapdamonitoring hálózat működtetése az egyetlen megelőzési módja az ázsiai lódarázs esetleges jövőbeni megjelenésének. Fenntartása, működtetése mindenképpen indokolt Magyar ország területén. Egy esetleges sikeres befogás után a szakmának lenne lehetősége gyorsan fellépni a lódarázsfészek megtalálása és kiirtása érdekében, időt nyerve ezzel a rovar hazai elterjedésének megakadályozásában.